Mi a karate?Dátum: 2019-05-31

Általános tudnivalók

A KARATE TÖRTÉNETE

A karate-do indiai-kínai fejlődéstörténetű, okinawai eredetű pusztakezes harci művészet. Az eredetileg Okinawa-te-nek nevezett (okinawai kéz) pusztakezes módszert később már karate-jutsu (kínai kéz művészete) néven ismerték. Amikor Japánba került, az okinawaiak felháborodására nevét úgy változtatták meg, hogy a “kara” szót más jellel írták le, ami az azonos ejtés ellenére nem kínait, hanem üreset jelentett. A karate-do elnevezés tehát japán, szó szerinti jelentése: üres kéz útja, ahol az út (do) szellemi utat, élet- és gondolkozásmódot jelöl.

A karate szülőföldje, a Ryukyu szigetcsoporthoz tartozó Okinawa szigete Japán és Kína között helyezkedik el, kultúráját és fejlődését a kínai és japán hatások együttesen alakították.

U-6-OkinawaChinaMap

A karate kialakulásának első mozzanata 1349-hez köthető, amikor megtiltották a fegyverviselést a polgári személyeknek. Ezt követően a köznép figyelme a pusztakezes harci rendszerek felé fordult, míg a fegyveres küzdelmi formákat a nemesség ápolta tovább. Elsősorban kínai hatásra ebben az időszakban fejlődött ki egy "te” (kéz) elnevezésű módszer, amely nevéből fakadóan a fegyvertelen küzdelmi elképzeléseket foglalta magába. A későbbiek során gyakran használták az Okinawa-te elnevezést is.

1609-ben Japán katonai megszállás alá helyezte a szigetcsoportot. Betiltották mindenfajta fegyver használatát, és a harci művészetek gyakorlását sem engedélyezték. A tiltás csaknem 300 éven át tartó érvényessége ellenére az Okinawa-te nem veszett el. A fegyveres technikákat az okinawai nemesi kasztban apáról fiúra hagyományozták, míg a köznép soraiban titokban tartott tréningek zajlottak. Miután a fegyverek tiltását szigorúan ellenőrizték, az okinawaiak hétköznapi munkaeszközeiket kezdték fegyverré fejleszteni. Így alakult ki a kobudo, ami a későbbiekben a pusztakezes harci művészet szerves részévé vált.

Karate_ShuriCastle

Okinawa-te

A XX. század elején bekövetkezett a konszolidáció: engedélyezni kezdték a harci művészetek nyílt gyakorlását. Sőt, 1903-tól a művészet a hivatalos oktatás részeként is megjelenhetett. Ekkor váltotta fel az addigi elnevezést a karate jutsu.

Az addig kizárólagosan Okinawán gyakorolt harci művészet 1921. március 6-án lépett ki a nyilvánosság elé, amikor a modern karate megalapítójának tartott Gichin Funakoshi és más mesterek bemutatót tartottak Hirohito régenshercegnek (későbbi császárnak) Japánban, elindítva ezzel a karate jutsu nemzetközivé válását.

Gichin F

Gichin Funakoshi

A klasszikus karate a test, a szellem és a lélek művészete. Nem csupán fizikális tréning, hanem törekvés olyan harcossá válni, aki képes a testét és lelkét egyaránt uralni. A karate nem csak az önvédelem eszköze: gyakorlása javítja a vérkeringést, fejleszti a fizikumot, mozgásanyaga a test valamennyi izmát és ízületét igénybe veszi, ily módon egészségmegőrző, kondicionáló hatású.

A karate az 1900-as évek elején megérkezett Okinawáról Japánba és a XX. században kialakult az öt meghatározó karate irányzat, a shotokan, a goju-ryu, a shito-ryu, a wado ryu és a kyokushinkai.

ALAPÍTÓK

 

A karatéban az övek színe jelzi, hogy viselőjének milyen a tudásszintje. A kezdők fehér övet viselnek, és a színek annál sötétebbek, minél elmélyültebb a karatéka tudása. A fehér övtől a barna övig “kyu”, vagyis tanuló fokozatokról beszélünk. Aki elérte a fekete övet, “dan”-okat szerezve fejlődhet tovább.

 

Kanazwa-Asai-Sensei

Hirokazu Kanazawa és Tetsuhiko Asai

A technikák a test érzékeny pontjaira irányuló rúgásokban, ütésekben és védésekben összegződnek. Alapvető filozófia, hogy „a karatéban nincs első támadás”, ezáltal a harcmodor a védekezésre épül. Mindazonáltal a karate az 1930-as évektől kezdődően szakított a kizárólag filozofikus szemlélettel, és idővel az egész világon elterjedt harcművészetté, életmóddá, küzdősporttá vált.

 

A KARATE MAGYARORSZÁGON

A karate magyarországi története 1972 -ben kezdődött, amikor a TF Judo szakosztályának edzését meglátogatta Mészáros Attila, Svédországban élő, 2. danos kyokushin karate mester, aki bemutatójával elkápráztatta a jelenlévőket. Különösen Furkó Kálmán és Adámy István voltak fogékonyak a mozgásanyagra, akik Galla Ferenc, a TF küzdősport tanszékvezetője támogatásával és Mészáros Attila iránymutatásai alapján lerakták a hazai kyokushin alapjait.

antaljanoselhunyt

Anatal János

1973-ben a shotokan karate is megjelent hazánkban. A Belgiumban élő Antal János mester szintén a TF-en jelentkezett be, majd Budapesten indította meg kezdeti tevékenységét, ahol Kecskés Sándornak köszönhetően alakult meg az első shotokan klub.

A kezdeti lépéseket követően gomba módra szaporodtak az edzőtermek, és lassan meghonosodtak a világban is meghatározó más stílusok, a shito-ryu, goju-ryu, wado-ryu, stb.

A karate 1980-tól a judoszövetség égisze alatt, mint szakbizottság működött, majd 1984-től a Karate-Kickbox-Taekwondo és Más Harci Művészetek Szövetségeként tevékenykedett tovább. 1989-ben megalakult a Magyarországi Harci Művészetek Össz-Szövetsége. 1994-től az új sporttörvény adta lehetőségeknek köszönhetően a karate különvált, és az olimpiai irányt kitűzve Magyar Karate Szakszövetség néven folytatta működését - először Popper György, majd Dr. Mészáros János vezetésével.

A Magyar Karate Szakszövetség a becslések szerint 40-50 ezer igazolt és szabadidő sportoló tagsággal rendelkezik.

Az állami sportvezetés felé az MKSZ a - NOB által a sportkarate megtestesítőjének elismert - Karate Világszövetség (World Karate Federation) magyar tagszervezetét képviseli. A szövetség gyanakkor elismeri az egyes karate stílusok - és az azokhoz esetlegesen tartozó más szabályrendszerek - létjogosultságát, saját versenyeit és eredményeit.

meszerosmobalelnok

Dr. Mészáros János

A WKF szabályrendszerében versenyző magyarok közül kiemelkedik S. Kovács Ádám teljesítménye, aki küzdelemben két világbajnoki ezüstérme mellett további vb- és Eb-érmeket mondhat magáénak, emellett a 2009-es Világjátékokon (amely a nem olimpiai sportágak kvázi olimpiája) a teljes magyar delegáció egyetlen aranyérmét szerezte. A nőknél a világbajnoki ezüst- és bronzérmes Klima Zsuzsanna telejsítménye emelhető ki.

Az új generáció tagjai sorra jeleskedtek az elmúlt esztendők korosztályos világversenyein, világossá téve, hogy a magyar karate szép jövő előtt áll. Utóbbit bizonyította a 2013-as budapesti Európa-bajnokság, amely a magyar karate 40 éves történetének messze legeredményesebb Eb-je lett: S. Kovács Ádám, Tóth Beatrix, Metzger Sandra, Bartha Nikola és a női kumite csapat remeklése révén öt éremmel zártuk a kontinensviadalt. A 2014-es korosztályos Eb-ről nem kevesebb, mint 11 éremmel tértek haza a magyar fiatalok. Hárspataki Gábor 2015-ben az U21-esek között duplázni tudott: világ- és Európa-bajnok is lett. A 2016-os esztendő Tadissi Martial éve volt, aki az Eb-n bronz-, a világbajnokságon pedig ezüstérmet nyert. 

Zalaszentgrót 2

Tadissi Yves Martial

A 2016-os esztendőben új lendületet adott a karaténak világszerte az, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság akként döntött, hogy a karate ott lesz a 2020-as olimpiai játékokon Tokióban. A 2016-2020 az olimpiai felkészülésről szól, ahol Hárspataki Gábor, Tadissi Yves Martial, Molnár Dániel, György Dániel, Hidasi Tibor, Molnár Réka, Holló Evelin és Pap Dorottya is eséllyel vág neki az olimpiai kvalifikációnak.