Mi a karate?Dátum: 2019-05-31

Általános tudnivalók

A KARATE TÖRTÉNETE

A karate-do indiai-kínai fejlődéstörténetű, okinawai eredetű pusztakezes harci művészet. Az eredetileg Okinawa-te-nek nevezett (okinawai kéz) pusztakezes módszert később már karate-jutsu (kínai kéz művészete) néven ismerték. Amikor Japánba került, az okinawaiak felháborodására nevét úgy változtatták meg, hogy a “kara” szót más jellel írták le, ami az azonos ejtés ellenére nem kínait, hanem üreset jelentett. A karate-do elnevezés tehát japán, szó szerinti jelentése: üres kéz útja, ahol az út (do) szellemi utat, élet- és gondolkozásmódot jelöl.

A karate szülőföldje, a Ryukyu szigetcsoporthoz tartozó Okinawa szigete Japán és Kína között helyezkedik el, kultúráját és fejlődését a kínai és japán hatások együttesen alakították.

U-6-OkinawaChinaMap

A karate kialakulásának első mozzanata 1349-hez köthető, amikor megtiltották a fegyverviselést a polgári személyeknek. Ezt követően a köznép figyelme a pusztakezes harci rendszerek felé fordult, míg a fegyveres küzdelmi formákat a nemesség ápolta tovább. Elsősorban kínai hatásra ebben az időszakban fejlődött ki egy "te” (kéz) elnevezésű módszer, amely nevéből fakadóan a fegyvertelen küzdelmi elképzeléseket foglalta magába. A későbbiek során gyakran használták az Okinawa-te elnevezést is.

1609-ben Japán katonai megszállás alá helyezte a szigetcsoportot. Betiltották mindenfajta fegyver használatát, és a harci művészetek gyakorlását sem engedélyezték. A tiltás csaknem 300 éven át tartó érvényessége ellenére az Okinawa-te nem veszett el. A fegyveres technikákat az okinawai nemesi kasztban apáról fiúra hagyományozták, míg a köznép soraiban titokban tartott tréningek zajlottak. Miután a fegyverek tiltását szigorúan ellenőrizték, az okinawaiak hétköznapi munkaeszközeiket kezdték fegyverré fejleszteni. Így alakult ki a kobudo, ami a későbbiekben a pusztakezes harci művészet szerves részévé vált.

Karate_ShuriCastle

Okinawa-te

A XX. század elején bekövetkezett a konszolidáció: engedélyezni kezdték a harci művészetek nyílt gyakorlását. Sőt, 1903-tól a művészet a hivatalos oktatás részeként is megjelenhetett. Ekkor váltotta fel az addigi elnevezést a karate jutsu.

Az addig kizárólagosan Okinawán gyakorolt harci művészet 1921. március 6-án lépett ki a nyilvánosság elé, amikor a modern karate megalapítójának tartott Gichin Funakoshi és más mesterek bemutatót tartottak Hirohito régenshercegnek (későbbi császárnak) Japánban, elindítva ezzel a karate jutsu nemzetközivé válását.

Gichin F

Gichin Funakoshi

A klasszikus karate a test, a szellem és a lélek művészete. Nem csupán fizikális tréning, hanem törekvés olyan harcossá válni, aki képes a testét és lelkét egyaránt uralni. A karate nem csak az önvédelem eszköze: gyakorlása javítja a vérkeringést, fejleszti a fizikumot, mozgásanyaga a test valamennyi izmát és ízületét igénybe veszi, ily módon egészségmegőrző, kondicionáló hatású.

A karate az 1900-as évek elején megérkezett Okinawáról Japánba és a XX. században kialakult az öt meghatározó karate irányzat, a shotokan, a goju-ryu, a shito-ryu, a wado ryu és a kyokushinkai.

ALAPÍTÓK

 

A karatéban az övek színe jelzi, hogy viselőjének milyen a tudásszintje. A kezdők fehér övet viselnek, és a színek annál sötétebbek, minél elmélyültebb a karatéka tudása. A fehér övtől a barna övig “kyu”, vagyis tanuló fokozatokról beszélünk. Aki elérte a fekete övet, “dan”-okat szerezve fejlődhet tovább.

 

Kanazwa-Asai-Sensei

Hirokazu Kanazawa és Tetsuhiko Asai

A technikák a test érzékeny pontjaira irányuló rúgásokban, ütésekben és védésekben összegződnek. Alapvető filozófia, hogy „a karatéban nincs első támadás”, ezáltal a harcmodor a védekezésre épül. Mindazonáltal a karate az 1930-as évektől kezdődően szakított a kizárólag filozofikus szemlélettel, és idővel az egész világon elterjedt harcművészetté, életmóddá, küzdősporttá vált.

 

A KARATE MAGYARORSZÁGON

A karate magyarországi története 1972 -ben kezdődött, amikor a TF Judo szakosztályának edzését meglátogatta Mészáros Attila, Svédországban élő, 2. danos kyokushin karate mester, aki bemutatójával elkápráztatta a jelenlévőket. Különösen Furkó Kálmán és Adámy István voltak fogékonyak a mozgásanyagra, akik Galla Ferenc, a TF küzdősport tanszékvezetője támogatásával és Mészáros Attila iránymutatásai alapján lerakták a hazai kyokushin alapjait.

antaljanoselhunyt

Anatal János

1973-ben a shotokan karate is megjelent hazánkban. A Belgiumban élő Antal János mester szintén a TF-en jelentkezett be, majd Budapesten indította meg kezdeti tevékenységét, ahol Kecskés Sándornak köszönhetően alakult meg az első shotokan klub.

A kezdeti lépéseket követően gomba módra szaporodtak az edzőtermek, és lassan meghonosodtak a világban is meghatározó más stílusok, a shito-ryu, goju-ryu, wado-ryu, stb.

A karate 1980-tól a judoszövetség égisze alatt, mint szakbizottság működött, majd 1984-től a Karate-Kickbox-Taekwondo és Más Harci Művészetek Szövetségeként tevékenykedett tovább. 1989-ben megalakult a Magyarországi Harci Művészetek Össz-Szövetsége. 1994-től az új sporttörvény adta lehetőségeknek köszönhetően a karate különvált, és az olimpiai irányt kitűzve Magyar Karate Szakszövetség néven folytatta működését - először Popper György, majd Dr. Mészáros János vezetésével.

A Magyar Karate Szakszövetség a becslések szerint 40-50 ezer igazolt és szabadidő sportoló tagsággal rendelkezik.

Az állami sportvezetés felé az MKSZ a - NOB által a sportkarate megtestesítőjének elismert - Karate Világszövetség (World Karate Federation) magyar tagszervezetét képviseli. A szövetség gyanakkor elismeri az egyes karate stílusok - és az azokhoz esetlegesen tartozó más szabályrendszerek - létjogosultságát, saját versenyeit és eredményeit.

meszerosmobalelnok

Dr. Mészáros János

A WKF szabályrendszerében versenyző magyarok közül kiemelkedik S. Kovács Ádám teljesítménye, aki küzdelemben két világbajnoki ezüstérme mellett további vb- és Eb-érmeket mondhat magáénak, emellett a 2009-es Világjátékokon (amely a nem olimpiai sportágak kvázi olimpiája) a teljes magyar delegáció egyetlen aranyérmét szerezte. A nőknél a világbajnoki ezüst- és bronzérmes Klima Zsuzsanna telejsítménye emelhető ki.

Az új generáció tagjai sorra jeleskedtek az elmúlt esztendők korosztályos világversenyein, világossá téve, hogy a magyar karate szép jövő előtt áll. Utóbbit bizonyította a 2013-as budapesti Európa-bajnokság, amely a magyar karate 40 éves történetének messze legeredményesebb Eb-je lett: S. Kovács Ádám, Tóth Beatrix, Metzger Sandra, Bartha Nikola és a női kumite csapat remeklése révén öt éremmel zártuk a kontinensviadalt. A 2014-es korosztályos Eb-ről nem kevesebb, mint 11 éremmel tértek haza a magyar fiatalok. Hárspataki Gábor 2015-ben az U21-esek között duplázni tudott: világ- és Európa-bajnok is lett. A 2016-os esztendő Tadissi Martial éve volt, aki az Eb-n bronz-, a világbajnokságon pedig ezüstérmet nyert. 

Zalaszentgrót 2

Tadissi Yves Martial

A 2020-as évek eleje az olimpiai felkészülés jegyében telt, majd fontos esemény a 2023-as felnőtt világbajnokság amelyenek Budapest ad otthont. Így elmondhatja a magyar karate, hogy 2013-2023 között 3 jelentős világeseménynek is otthont tud adni.